Riportsorozatunk célja, hogy inspiráló, izgalmas karrierű vagy életű nőkkel beszélgessünk – akár mindennapi témákról. Olyan jogászokat és más szakembereket szeretnénk Nektek bemutatni néhány kérdésen és válaszon keresztül, akik valamiben különlegesek, kiemelkedőek, kilógnak a sorból vagy éppen nagyon is átlagosak, jelentsen is az bármit, de a kérdező fontosnak tartja megmutatni az adott személyt.
Dr. Orosz Cintia sokoldalú jogász és vállalkozó, aki több területen is kiemelkedő eredményeket ért el. Vállalkozóként és podcast műsorvezetőként őszintén beszél arról, milyen kihívásokkal jár nőként vállalkozni Magyarországon, és hogyan lehet egyensúlyt teremteni munka, magánélet és önmegvalósítás között. Számára elengedhetetlen az önismeret és az emberi kapcsolatok tudatos építése. A beszélgetés során olyan értékek kerülnek előtérbe, mint az intuíció, a komfortzónából való kilépés, és a tudatos jelenlét az életünkben és a kapcsolatainkban. „Hiszem, hogy a legnagyobb ajándék, ha inspirációt adhatok másoknak” – vallja, és saját történetével is erre ösztönöz: merjük a saját utunkat járni, függetlenül a külső elvárásoktól.
Két egyetemre jártál egymással párhuzamosan, és ráadásul a Pázmányon praeclare minősítéssel végeztél. Hogyan tudtad összeegyeztetni ezt az intenzív tanulmányi időszakot, és mit tanácsolnál azoknak, akik hasonló kihívásokkal néznek szembe?
Mindig is nagyon sok időt töltöttem a könyvtárban, és tudatosan építettem fel a tanulási módszertanomat. Két egyetemet is nappali tagozaton végeztem el, mindkettőt kiemelkedő eredménnyel, miközben sportoltam is. Ez nem működhetett volna fegyelmezettség és következetesség nélkül. Már gyerekkoromban kialakítottam azt a módszert, hogy úgy tanultam, mintha műsorvezető lennék, és a lényeget át kellene adnom másoknak. Ez a vizuális és rendszerezett gondolkodás segített abban, hogy kimagasló eredményeket érjek el.
Azt tanácsolom mindenkinek, hogy találja meg a számára legmegfelelőbb tanulási stratégiát, amely lehetővé teszi a koncentrációt és a hatékony ismeretátadást. A mai világban ez különösen nehéz, hiszen a social media elvonja a figyelmet. Én például a vizsgaidőszakban reggeltől estig a könyvtárban tanultam, majd ismétléssel mélyítettem el a tudást.
Hiszek abban, hogy a befektetett munka mindig meghozza a gyümölcsét, ez akkoriban különösen hajtott. Főleg úgy, hogy családi kapcsolataink nem igazán voltak, tehát édesanyám úgy nevelt, hogy a tanulással és a tevékenységemmel fogok tudni kitűnni. Ennek pozitív és negatív oldala is volt, azt gondolom nem a tanulmányi eredményeink határozzák meg a sikereinket, és nem attól leszünk értékes emberek. Én úgy látom, hogy a siker nem csupán a szorgalom kérdése, hanem az emberi kapcsolatok és a lehetőségekre való nyitottság is kulcsfontosságú.
Mindig is diplomata szerettél volna lenni, az egyetem után is a Külügyminisztériumban helyezkedtél el. Hogyan értékeled utólag ezt a döntést, és látod-e annak lehetőségét, hogy egyszer még visszatérj a diplomácia világába?
Mindig is vonzott a diplomácia világa, és a személyiségem is alkalmas erre a pályára. Konzuli szakvizsgát is szereztem, és biztos vagyok benne, hogy jól helyt álltam volna, hiszen nagy empátiával fordulok az emberek felé. Egy konzul nem csupán vízumokat állít ki, hanem a magyar állampolgárok érdekeit is védi. Úgy érzem, hogy erős szervezőkészséggel rendelkezem és szívügyem a magyarság összefogása, együttműködések kialakítása és olyan programok létrehozása, amelyek előreviszik Magyarországot. Nagyon sok élménnyel gazdagodtam ebben az időszakban, és nagyon alázatosan képviseltem a hazámat.
Soha ne mondd, hogy soha, bármi lehetséges.
Több éves vállalkozói tapasztalatot tudsz magad mögött, számos területen kipróbáltad már magad. Milyen szerinted ma Magyarországon nőként vállalkozni? Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a nőknek ebben a szférában?
Nem szűkíteném le, önmagában a vállalkozói lét is kihívásokkal teli, persze nőként akár komplexebb is tud lenni.
Általánosságban úgy gondolom, hogy a sikerhez nemcsak üzleti készségek, hanem mély önismeret is szükséges. Egy vállalkozás akkor működik jól, ha az ember tisztában van saját értékeivel és felelősen tud vezetni, csapatot építeni.
Nőként több fronton kell helytállni – legyen szó munkáról, családról vagy önmegvalósításról. Az egyik legnagyobb kihívás a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése. Hiszek abban, hogy a férfi-női energiák harmóniája hozza meg a teljességet. Nem minden nőnek kell vállalkozónak lennie – ha valaki a családját szeretné építeni, az ugyanúgy értékes. A lényeg, hogy tudatosan döntsünk a saját életünkről, és ne hagyjuk, hogy a társadalmi elvárások befolyásoljanak minket.
Nem egyszerű szerintem a párkapcsolati vonal sem. Rengeteget hallom, hogy azok, akik jobban pörögnek akár a korosztályomban, nehezebben találnak párt vagy kapcsolódást. Fontos, hogy ne tegyük ezt se jóvá se rosszá. Említve például azt az esetet, amikor valakinek nincsen gyermeke, és őt megítéljük, holott nem tudhatjuk, hogy mi is van mögötte valójában.
Nagyon tisztelek mindenkit, akinek gyermek van, a gyermeknevelés önmagában egy 200%-os munka. Én nagyon sok jó példát látok, ahol működik az egyensúly, azt gondolom ehhez is tudatosság kell.
Mit tanácsolnál női társaidnak ahhoz, hogy bátrabban és magabiztosabban vállalkozzanak?
A vállalkozói élet nagy szabadságot ad, de fontos a tervezés és a piackutatás. Sokan belekezdenek valamibe anélkül, hogy felmérnék annak életképességét és utána nehezen tudják elengedni, ha nem működik. A tudatos vállalkozás azt jelenti, hogy felismerjük, mikor kell továbblépni. Ha úgy érezzük, hogy a vállalkozói út hív minket, akkor viszont legyünk bátrak, hiszen minden tapasztalat értékes. Tájékozódjunk példaképeinktől, vagy azoktól, akik ezzel foglalkoznak. Sok esetben ami külföldön népszerű és működik, itthon nem megfelelőek hozzá a feltételek és a körülmények. Legyünk kérdésben.
Podcast műsorvezetőként és vendégként szerzett tapasztalataid alapján hogyan látod, mi a jó podcast titka? Hogyan érdemes felépíteni egy beszélgetést, hogy az mind a hallgatóság, mind a résztvevők számára valóban értékes legyen?
A podcast műfaja nagyon közel áll hozzám, mert mindig is érdekeltek az emberek történetei, a sorsok, az élettapasztalatok. Hiszek a szívbéli kapcsolódásokban – mind a networking, mind az interjúk terén. Minden vendégemről alaposan tájékozódom, mert akikkel beszélgetek, azok inspirálnak engem, és egyszerűen kíváncsi vagyok az emberekre.
A Tudatos Nők Napja és az általam képviselt vízió arról szól, hogy felismerjük a családi mintáinkat – elengedjük a korlátozókat, megtartsuk az értékeseket, és építkezzünk azokból, akik inspirálnak minket.
Sokat beszélsz az önfejlesztés és önmegvalósítás fontosságáról. Kik vagy mik inspirálnak ezen a téren, és kiket tartasz a példaképeidnek?
Sok külföldi inspirál, például Gabby Bernstein, Jay Shetty vagy David Ghiyam, aki a Kabbalah tanításai alapján ötvözi a spiritualitást és a tudatosságot. Hiszek a folyamatos fejlődésben: minél jobban megismerem önmagam, annál közelebb kerülök a vágyott életemhez.
2025-ben még tudatosabban elköteleződtem amellett, hogy mélyebbre menjek önmagamban, és meghaladjam azokat a korlátozó sémákat, amelyeket akár gyerekkoromból, akár családi örökségként hozok magammal. Hiszem, hogy a személyes fejlődés egyik kulcsa az, hogy felismerjük és feldolgozzuk ezeket a mintákat, mert csak így tudunk igazán kiteljesedni.
Egyre inkább merek őszintén beszélni a gondolataimról, felvállalni önmagam és azokat a felismeréseket, amelyeket az önismereti utam során teszek. Ez a folyamat nemcsak engem erősít, hanem inspirációt is adhat másoknak, akik hasonló úton járnak.
Nem tudom mit hoz az élet, de szeretném folytatni ezt az utat és még mélyebbre menni önmagamban. Nyitott vagyok arra, hogy akár spirituális eszközöket is bevonjak, hogy elérjem azt az állapotot, ahol teljes mértékben úgy érzem, hogy kiteljesedett az életem.
Mi az a legfontosabb tanulság, amit eddig életed során megtanultál, és hogyan szolgálhat ez mások számára is inspirációval vagy tanulsággal?
Hiszem, hogy minden belőlünk fakad – ha belül jól vagyunk, az kisugárzik a külvilágba is, és a környezetünkben is harmonikusabbá válnak a dolgok.
Ami most a legfontosabb felismerésem, hogy mindig kell nagyobbat választani. Ha túl komfortosan érezzük magunkat, lehet, hogy ott van még valami amit felfedezhetünk, amiben fejlődhetünk.
Az élet egyik legnagyobb tanulsága számomra az, hogy mi magunk vagyunk a saját életünk felelősei. Nem hibáztathatunk másokat, mert végső soron az történik amit mi magunk megteremtünk.
Ha felelősséget vállalunk önmagunkért és azért, amit képviselünk, akkor új kapuk nyílnak meg előttünk.
Fontosnak tartom, hogy az emberi kapcsolatainkban is tudatosan jelen legyünk és megbecsüljük azokat, akik körülvesznek minket. Hiszen miért élünk, ha nem azért, hogy élményeket szerezzünk és boldogok legyünk? Az élet nem arról szól, hogy robotikusan végigcsináljuk a mindennapokat, hanem arról, hogy megéljük őket. Soha nem tudhatjuk, meddig tart az utunk, ezért érdemes minden pillanatot értékelni.
Gyakran eszembe jut, hogy hajlamosak vagyunk a jövőre fókuszálni vagy a múltban ragadni, miközben valójában csak a jelen létezik. Sok dolgot azért nem teszünk meg, mert a társadalom elvárásaihoz igazodunk, de én már nem vagyok hajlandó ezek szerint élni. Nem érdekel, hogy a társadalom mit tart normálisnak. Az a normális, ami számomra az.
Fontos számomra, hogy hallgassak az intuíciómra és az energiákra – mert az energia sosem hazudik. Egy másik lényeges tanulság az életemben, hogy támogassak másokat. Legyen szó fiatalokról akik még keresik az útjukat, vagy a környezetemről, hiszem, hogy a legnagyobb ajándék, ha inspirációt adhatok másoknak. Olyan ember szeretnék lenni, akivel a lehetőségekről lehet beszélni, és aki segít másoknak hinni önmagukban akkor is, amikor ők maguk nem hisznek eléggé saját magukban.
Így tudnám összefoglalni azt, amit most érzek és amit ebben az életszakaszban képviselek.
